Szupercella
Közepes film, de annyira kiváló hangulatban néztük, hogy nincs szívem nem jónak tartani.
Objektíven: A sikeres szökés három tényezőtől függ: az alaprajz ismerete, a rendszer átlátása, és segítség a falakon kívülről. Ray Breslin egy biztonsági rendszerekkel foglalkozó hatóságnak dolgozik, börtönöket tesztelnek: meg kell találniuk a hiányzó láncszemet a szerkezetben és ezzel megakadályozni, hogy az elítéltek kitörjenek a fogva tartóik keze közül. Ray a legjobb emberük, ő az, aki képes megszökni bármilyen börtönből. A szervezet nagy megbízásra készül: elvállalják, hogy megvizsgálják az ultrabiztonságos, high-tech eszközökkel felszerelt intézmény, a Sírkő nevű szuperbörtön szökésállóságát. És itt kezdődnek a bajok...
Szubjektíven: A döbbenetes logikai bukfencek, a történet és a karakterek kidolgozatlansága tulajdonképpen megbocsátható, hiszen Sly cool, Arnie még inkább cool, de nagyon menő Caviezel és Vinnie Jones is. A rapper gyerekre nem tudom miért volt szükség, de rajta kívül mindenki megállja a helyét. Öreg róka nem vén róka! Mondjuk az egy csöppet árulkodó jelzés, hogy a Szupercella hat hét leforgása alatt világszinten gyűjtött be a mozik jegypénztárainál annyi zsetont, mint a Karib-tenger kalózai harmadik eresztése egyetlen hétvége alatt csak az Amerikai Egyesült Államokban. Pedig a '80-as, '90-es évek nagy akciósztárjai aztán eléggé iparkodnak a visszatérésen, de ezekre úgy tűnik, hogy egy szűk rétegen kívül más nem nagyon kíváncsi. El kéne gondolkodni a hogyan tovább?-on, mert szép dolog az, hogy fennen hirdetjük, a vén csókák is labdába rúghatnak az élet nagy színpadán, de lassan tényleg át kéne adni a terepet az ifjaknak.
Kiknek ajánlom?
Jó hangulatú estékhez, egy sör és némi harapnivaló mellé kiváló szórakozás.
Értékelésem: 65%
