The Sandman
Rettegés és zsigeri félelem a '90-es évek elejének egyik leghangulatosabb angol rövidfilmjében.
Objektíven: Egy kisgyerek készül lefeküdni a szobájában egy sötét éjszakán - de nincs egyedül...
Szubjektíven: A Homokember az angolszász folklór egyik mitikus alakja, aki - miközben a gyerekek éjszaka alszanak - mágikus homokot szór az alvók szemére, hogy szépet álmodjanak. A mítosz alapja megmarad, a Homokember tényleg megérkezik, de érezhetően nem annyira barátságos szándékkal. Paul Berry stop-motion technikával készült filmje E.T.A. Hoffmann romantikus verzióját vette alapul a népmesei elődhöz képest. Így több borzongás, félelem költözik a történetbe. A nyolcvanas évek stílusát idéző megvalósítás kicsit furcsa lehet, de ha túltesszük magunkat ezen, elképesztően erős filmet kapunk. A feszültség lassan és megfelelően adagolt, a hangulatról már nem is beszélve. Régi idők rettegése tér vissza, amikor megrémültünk a furcsa zajoktól és a sötét árnyaktól az ágyunkban fekve. Paul Berry - bár szegény nem érte meg a negyvenet - kiváló munkákat tett le az asztalra. Kár, hogy nem próbálkozott többször rendezéssel.
Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretnének egyet borzongani lefekvés előtt.
Értékelésem: 90%
Rettegés és zsigeri félelem a '90-es évek elejének egyik leghangulatosabb angol rövidfilmjében.
Objektíven: Egy kisgyerek készül lefeküdni a szobájában egy sötét éjszakán - de nincs egyedül...
Szubjektíven: A Homokember az angolszász folklór egyik mitikus alakja, aki - miközben a gyerekek éjszaka alszanak - mágikus homokot szór az alvók szemére, hogy szépet álmodjanak. A mítosz alapja megmarad, a Homokember tényleg megérkezik, de érezhetően nem annyira barátságos szándékkal. Paul Berry stop-motion technikával készült filmje E.T.A. Hoffmann romantikus verzióját vette alapul a népmesei elődhöz képest. Így több borzongás, félelem költözik a történetbe. A nyolcvanas évek stílusát idéző megvalósítás kicsit furcsa lehet, de ha túltesszük magunkat ezen, elképesztően erős filmet kapunk. A feszültség lassan és megfelelően adagolt, a hangulatról már nem is beszélve. Régi idők rettegése tér vissza, amikor megrémültünk a furcsa zajoktól és a sötét árnyaktól az ágyunkban fekve. Paul Berry - bár szegény nem érte meg a negyvenet - kiváló munkákat tett le az asztalra. Kár, hogy nem próbálkozott többször rendezéssel.
Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretnének egyet borzongani lefekvés előtt.
Értékelésem: 90%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése