2011. december 20., kedd

A DÍJSZEZON ELSŐ HÓNAPJA UTÁN

Mivel már máskor is írtam beszámolót, illetve összegzést, arra gondoltam kicsit megkönnyítem a helyzetemet és nemcsak filmekről fogok írni, hanem mindenről, ami a filmekhez kapcsolódik. Jelen esetben a díjszezont érzem aktuálisnak, hiszen igencsak benne járunk a közepében. Egymást érik a nagy kritikusi szervezetek díjkiosztói, melyek bevezetik a február végi Oscar-gálát. Az Oscart, amit viszont már a filmszakma ad át. A kritikus-szakma ellentét olyan dolog, melyről cikkek garmadái szólnak végestelen-végig átrágva a kimeríthetetlen témát. Tavaly például sok ilyet olvashattunk A király beszéde és a Közösségi háló kapcsán.
De melyek az idei esélyes filmek? Ezekre mindenki kíváncsi, ám a második reakció általában az, hogy miért nem ismerjük őket? Hát azért, mert ezeket csak később hozzák be Magyarországra, később mutatják be, hagyományosan a díjszezon vége felé, amikor már a megnyert szobrokkal, jelölésekkel is lehet kampányolni. Tehát marketing szerepe van. Az idei esztendőt egy francia némafilm (The Artist), egy kalandos családi Scorsese-alkotás (A leleményes Hugo), egy filozofikus, nagy kérdéseket feszegető mű (Az élet fája), George Clooney a lányaival (Utódok) és egy kőkemény akciódráma (Drive - Gázt!) uralják. Legalábbis eddig. Aztán hogy ebbe a szakma hogyan nyúl bele januártól, az az ő dolga. Lássuk, hogyan állunk 20 kritikusi szervezet után:

Legjobb film:
Egyértelműen vezet a The Artist. Nyolc alkalommal hozták ki a legjobbnak. A második vonalban Az élet fája és az Utódok nyomulnak 5-5 fődíjjal, de ez még kevés az üdvösséghez. Nagy hajrá kéne, ráadásul Az élet fája szerzői film, amire a szakma általában nem sok figyelmet fordít. Lásd Malick alkotásának 0 az az 0 Golden Globe jelölését. Bár az nem is szakma - csak úgy tesznek... A harmadik vonalban most ott van A leleményes Hugo, de érezhetően inkább a rendezését támogatják. Ezen kívül még senkinek nem termett babér.

Legjobb rendező:
Itt már sokkal vegyesebb a helyzet. Hihetetlen, de egy paraszthajszállal vezet Terrence Malick (Az élet fája), utána viszont hármas - sőt, ha őszinték akarunk lenni vele együtt négyes - holtverseny. Az említett filmek rendezői eddig nagyjából hasonló arányban tudtak győzedelmeskedni, kritikusokat a saját pártjukra állítani. Martin Scorsese, Michel Hazanavicius és Nicolas Winding Refn is esélyes, hogy a kritikusi szezon végén előkelő helyen álljon. Persze eltérő mértékben Oscar-kedvencek, hisz ilyen vizeken mondjuk Winding Refn jóval kevésbé kalózkodhat, mint Scorsese.

Legjobb női főszereplő:
Bár Tilda Swinton (Beszélnünk kell Kevinről) pazar, bár Meryl Streep (A Vaslady) minden évben előjön valamivel, amitől leesik az állunk, de ez a zászló most Michelle Williamsnek áll, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint eljátszani a filmtörténelem egyik legérdekesebb figuráját, Marylin Monroe-t (My week with Marylin). Tette ezt egészen lenyűgöző módon. Reméljük mi is láthatjuk majd mozikban a filmet.

Legjobb férfi főszereplő:
Több mint tízen részesültek eddig elismerésben, ami előrevetíti, hogy nem egyszerű a helyzet. Jean Dujardinnak kéne nyerni, hisz filmje (The Artist) alaposan meg van támogatva a két fő kategóriával. Jelenlegi állás szerint viszont George Clooney kapná meg második aranyszobrát (Utódok). Nagyon jön fel a két Michael (Fassbender és Shannon), előbbi a Shame, utóbbi a Take Shelter című moziban nyújtott alakításáért. Brad Pittről sem szabad elfelejtkeznünk, hiszen két filmje is (Az élet fája, Pénzcsináló) ott toporog az élmezőnyben, a Pénzcsinálóért ráadásul komoly esélyesnek is tartják. Közöttük fog eldőlni.

Legjobb női mellékszereplő:
Elképesztően vegyes a kép. Nem emlékszem mikor volt utoljára ilyen év, amikor ennyire megjósolhatatlan volt ez a kategória, még egy hónappal a díjszezon kezdete után is. Oké, hogy gyűjti a díjakat Melissa McCarthy (Koszorúslányok) és Shailene Woodley (Utódok) is odacsap a maga alig húsz évével, de ismerve az akadémia ízlésvilágát, egyikük sem rúghat labdába a végelszámolásnál. Annál inkább Jessica Chastain, aki hihetetlen évet produkált 2011-ben! Egymás után jöttek tőle a felejthetetlen alakítások, szinte félő, hogy saját magát fogja legyőzni, mire oda jutunk, hogy Oscar. Los Angelesben nemes egyszerűséggel úgy oldották meg a dolgot, hogy 6(!!) filmjéért is díjazták. A legesélyesebb talán A segítségért, de a Take Shelterrel vagy Az élet fájával is labdába rúghat. Tényleg nagyon jó éve volt. Csak maradjon is így.

Legjobb férfi mellékszereplő:
Végre!! Gyönyörű párviadal két idős, nagyszerű színész között, amihez egyelőre egyetlen más színészkolléga sem tud érdemben csatlakozni. Christopher Plummer (Kezdők) és Albert Brooks (Drive - Gázt!) a két illetékes. Mindkettejükre ráfér az elismerés. Plummernek tulajdonképpen A muzsika hangja főszerepe óta esedékes a dolog, bár tény, ő igazán csak most, pár évvel ezelőtt tért vissza. Akkor viszont nagyon. Brooks kevésbé Oscar-kedvenc, ezt mutatja az is, hogy a színészekből álló szövetség nem is jelölte saját díjára, ami elég nagy vérveszteség, tudva, hogy az akadémia tagjainak többsége színész. De még ne írjuk le a dolgot. Magamtól persze azt mondanám, hogy Plummer nyer és meg is érdemli, de most nagyon egyenlő ez a küzdelem. Várjuk a további fejleményeket!

Legjobb forgatókönyv:
Fantasztikus küzdelem várható az eredeti forgatókönyv kategóriában. A Fifti-fifti ugyanúgy esélyes, mint Woody Allen az Éjfélkor Párizsban című remekért. A dologhoz persze a The Artistnak is lesz egy két szava, bár ugye pont némafilmről van szó...
Adaptáció címszó alatt most két film feszül egymásnak. Mind az Utódok, mind a Pénzcsináló halmozta eddig az elismeréseket, más nem tudott labdába rúgni mellettük. Hasonló harcra készülhetünk, mint a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában azzal a különbséggel, hogy itt most (még) senkinek sem áll a zászló.

Legjobb animációs film:
A Tintin-t is nagyon szerették, de mivel nem felel meg az akadémia által leírt szabályoknak, ezért nem jelölhető. Így azt kell mondjam, hogy a Rango csak elveszítheti ezt az Oscart.

Legjobb nem angol nyelvű film:
Számtalan példa igazolja az elmúlt évekből, hogy ebben a kategóriában nincsen lefutott meccs, de ezt a díjat most rendkívül nehezen lehetne elvenni Irántól. Ezért maximum csak az ország vezetői tudnának tenni valamit... de nem hiszem, hogy bántaná őket, inkább örülni fognak. Tehát: Nader és Simin - Egy elválás története.

Legjobb filmzene:
The Artist

Legjobb filmbetétdal:
A Golden Globe-jelölések után általában meghallgatom az esedékes dalokat. Annak örültem, hogy mindenképp erősebb ez az ötös a tavalyi mezőnynél, szerintem nincs nagyon gyenge szerzemény. - Igen, még Madonna is hoz egy egész vállalható szintet és a Gnómeó és Júliás cucc is meghallgatható egyszer. Ugyanakkor felfelé se nagyon lóg ki senki... Kivéve talán Sinead O'Connort, akinek szerintem nyernie kéne a Golden Globe-ot és az Oscart is (ebben a mezőnyben). Akit bővebben érdekel, róluk van szó: Elton John: Hello Hello (Gnómeó és Júlia); Mary J. Blidge: The living proof (A segítség); Chris Cornell: The Keeper (Gépfegyveres prédikátor); Madonna: Masterpiece (W.E.); Sinead O'Connor: Lay your head down (Albert Nobbs) - nem garantálom, hogy az akadémia díjkiosztóján is az ő nevük szerepel majd, de mindenképpen fontos őket feljegyezni.

Legjobb operatőri munka:
Azt hiszem vér folyna február végén a Kodak Színházban, ha ezt nem Az élet fája és Emmanuel Lubezki kapnák.


A többi kategóriához még nem igazán lehet érdemben hozzászólni, úgyhogy azokat majd későbbre tartogatom. Jó olvasást, filmnézést!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

BEST OF 2023 - MOVIES / A legjobb filmek

73. A szörny 72. Asterix és Obelix: A Középső Birodalom 71. Megtorlás   70. Transformers: A fenevadak kora 69. The Electro-Rocker 68. Barátn...