Egyetlen baj van vele. Nem szabad hozzá ismerni a Szalontüdő című magyar rövidfilmet.
Objektíven: Egy hölgy lekési a vonatát a pályaudvaron. Furcsa kaland veszi kezdetét...
Szubjektíven: Adja magát az összehasonlítás, mégis megpróbálkozom a két film különválasztásával. Koncentráljunk most csakis Adam Davidson mozijára. A rendezői munkában azt tartom leginkább megsüvegelendőnek, hogy a nyilvánvaló társadalmi él mellett Davidson alkotása személyes tudott maradni. Fontosak a karakterek, a főhősnő különösen. Pontosan adagolva érkezik a feszültség, a történet újabb és újabb fordulópontjai. Jó érzés nézni ezt a filmet. Külön piros pont a fekete-fehér képvilágért és a remek hangulatért!
Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki igényes filmre vágyik és még nem volt szerencséje a Szalontüdőhöz!
Értékelésem: 85%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése