2011. június 5., vasárnap

AZ ÓCEÁNJÁRÓ FEDÉLZETÉN

Felszedi a horgonyt az Óceánjáró! Az elmúlt hetekben a francia partoknál időztünk, egész pontosan Cannes térségében. Véletlenszerűen kiválasztottam 15 filmalkotást, melyek díjazottjai voltak az itteni igen nívós filmfesztiválnak és ezekről írtam véleményt. Scorsese Taxisofőr-je mellett találkoztunk magyar díjazottakkal is, és lehetőségünk nyílt megemlékezni kedvenc filmes műfajomról, az animációról is.
Több mint 130 bejegyzés után itt az ideje visszatekinteni kicsit, mielőtt tovább indulunk. Mi mindent érintettünk, merre jártunk eddig? A 15 filmet számláló blokkok között volt már "Magyar filmes", "Könyv alapján készült - adaptációs", "Eredeti ötleten alapuló", "Világjáró rövidfilmes", "Animációs rövidfilmes" és még több más kategória. Értékeltük az elmúlt évtizedet, összefoglalót írtunk a kortárs magyar film utánpótlás-neveléséről és bepillantást nyertünk az Alien-tetralógiába is...
Ezen a ponton szívesen biztatok minden kedves Olvasót a kommentelésre és a kommunikációra. Legyen az Óceánjáró mindannyiunké! Én pedig igyekszem majd válaszolni! Akkor hát előre!

Következő állomásunk messzebb már nem is lehetne a francia partoktól. Nyugatra hajózunk, egész pontosan Amerika azon területére, melyet nemes egyszerűséggel legtöbben csak így neveznek: Vadnyugat. - igen, ebből már ki lehet találni. A következőkben - szintén véletlenszerűen - 15 westernfilm kerül terítékre. Jó olvasgatást! Pisztolyokat békén hagyni!
The Lunch Date


Egyetlen baj van vele. Nem szabad hozzá ismerni a Szalontüdő című magyar rövidfilmet.





Objektíven
: Egy hölgy lekési a vonatát a pályaudvaron. Furcsa kaland veszi kezdetét...


Szubjektíven: Adja magát az összehasonlítás, mégis megpróbálkozom a két film különválasztásával. Koncentráljunk most csakis Adam Davidson mozijára. A rendezői munkában azt tartom leginkább megsüvegelendőnek, hogy a nyilvánvaló társadalmi él mellett Davidson alkotása személyes tudott maradni. Fontosak a karakterek, a főhősnő különösen. Pontosan adagolva érkezik a feszültség, a történet újabb és újabb fordulópontjai. Jó érzés nézni ezt a filmet. Külön piros pont a fekete-fehér képvilágért és a remek hangulatért!

Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki igényes filmre vágyik és még nem volt szerencséje a Szalontüdőhöz!

Értékelésem: 85%
Eső után


Díjeső után.





Objektíven: A film egy menekülés és egy szomorú visszatérés történetét meséli el, egy nő és egy férfi kapcsolatát.

Szubjektíven: Nem először találkozunk olyannal, hogy valamit külföldön elismernek, idehaza értetlenség jut osztályrészéül: Mészáros Péter filmje valószínűleg jobban a figyelem középpontjába kerülhetett volna... de abban az évben Kertész Imre irodalmi Nobel-díja "vitte a pálmát" ebben a kategóriában. Pedig az Eső után megérdemli a figyelmet. Minimalista eszközökkel megoldott dráma, mely igazán hangulatával és egyszerűségével ragad magával. A rendező egyik első filmjéről van szó, újabb alkotásai rendezésileg már biztosabbak, de kétségtelen tény, legnagyobb sikerét ezzel a filmjével aratta Mészáros Péter. Sok sikert a további munkához!

Kiknek ajánlom?
Nem könnyen emészthető drámák szakavatott közönségének, szimbolizmustól sem visszariadóknak. Megéri.

Értékelésem: 70%