Godzilla

Kis csalással került a '98-as lista élére. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy abban az évben semmi nem volt ennyire hatalmas, mint ez a mutáns lény.






Objektíven: A francia titkosszolgálat az egyik polinéziai szigeten atomrobbantást hajt végre, melynek hatására a sziget állatvilágában mutáció következik be. A kísérlet következtében gigantikusra nőtt, agresszív hüllő, Godzilla az éhségtől és dühtől hajtva megtámadja New Yorkot. A várost romba döntő szörnyeteget képtelenek a hadsereg csapatai megfékezni, s hamarosan kitör a pánik. Egy atomtudós (Matthew Broderick) és egy különös francia férfi (Jean Reno) közös erővel próbálják megfejteni az irtózatos méretű lény rejtélyét és megállítani a pusztítást, amíg nem késő...

Szubjektíven: Nem utoljára kerül a listára Roland Emmerich-film. A német filmrendező messze földön híres megalomániájáról, látványcentrikusságáról. Elég annyit mondani, hogy Holnapután, 2012, Csillagkapu, máris tudjuk, mire számítsunk. Hétvégére való, agymosós, fékevesztett kalandbomba. Helyesebb lenne talán a katasztrófa-bomba kifejezést használni, hiszen Emmerich ebben a műfajban nyújtott emlékezeteset az elmúlt két évtizedben. A Godzilla megfilmesítési jogait 1992-ben szerezte be a TriStar Pictures, azonban hosszú és viszontagságos út vezetett odáig, hogy hat évvel később mozibemutató lett belőle. Ahogy némileg viszontagságos óriásszörnyetegünk amerikai kiruccanása is. Rögtön adná magát, hogy belekössünk a franciák jelenlétébe, mivel egyes magyarázatok szerint azért vannak ott, mert lelkiismeret fordulásuk van a szörny miatt. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ők hozzák a legtöbb színt a filmbe, különösen kiemelkedik Jean Reno alakítása. A többi színész nagyjából a forgatókönyv (volt olyan?) visszamondására törekszik, mindenféle fantázia nélkül. Pedig ha tudnák, mekkora becsben tartják Japánban Godzillát! Igazi nemzeti kincs, kalandjairól filmek tucatjai szólnak. Hollywood ezt is besöpörte magának, szükség volt egy amerikai változatra is az óriási gyíkról. Az meg plusz alkotói kedvet adott az egészhez, hogy le lehetett rombolni azt a várost, amely soha nem alszik. Popcorn-mozi a javából! Ennek megfelelően szolgáltatja mindazt, amit egy ilyen filmtől elvárunk. A méret a lényeg, hirdette a produkció szlogenje. Robbanás, üldözés, akció, izgalom, némi humor és persze harc a gigantikus méretű lény ellen. Logika, értelmes dialógusok kizárva. Hiányérzet akkor marad, ha valódi történetre, valódi karakterekre számítunk. Ne tegyük. Dőljünk hátra, aztán hadd szóljon! "Aha! Yeah!"

Kiknek ajánlom?
Az imdb honlap statisztikái alapján legjobban a 18 év alatti fiúknak, legkevésbé a 18 év alatti (és feletti) lányoknak tetszik a film. Mindenki ehhez mérje magát. Jó szórakozást!

Értékelésem: 60%