Golgotha - Krisztus után

Úgy gondolom én és a film jó barátságban vagyunk. Toleráns és elnéző vagyok vele szemben a végsőkig. Egyetlen dolgot nem bírok csupán... ha át akar verni.



Objektíven: Egy békés apátságban egy ideje határozottan érezni a Gonosz jelenlétét. Az egész akkor kezdődött, amikor a fiatal Benjámin szerelembe esett egy utcalánnyal. Mihály atya elhatározza, hogy eltávolítja a lányt, hátha ezzel a démonok is eltávoznak. De közben az Ördög sem tétlenkedik...

Szubjektíven: Még mindig túlontúl ideges vagyok, pedig ilyen állapotban tilos véleményt írni. Bodzsár Márk alkotása a gonosz természetéről, csábításról és a démonikus erők erejéről akar szólni. Csakhogy az egész olyan mesterkéltre, valótlanra sikeredett, hogy egy másodpercébe sem sikerült belehelyezkednem. Hiába a fantasztikus operatőri munka, ha mögötte nem kel életre a film. A színészi játék - minden bizonnyal a rendező vezetésére - szintén nem könnyíti meg az azonosulást. Szegény pálosok a Sziklatemplomban, ha tudták volna, mihez adják kölcsön a felújítás alatt álló helyet! Egy valami azonban meggondolandó. Ha egy mai rendezőnek ilyen képe van egy apátság belső életéről, akkor valamit sürgősen tennünk kéne, hogy megmutassunk valamit az egyház élő arcából.

Kiknek ajánlom?
Megvallom őszintén, én senkinek sem ajánlanám.

Értékelésem: 20%