Tsumiki no ie - The house of small cubes12 perces csoda; az év legemberibb animációja embertelenül gyönyörű.
Objektíven: Ahogy a városát elárasztja a víz, egy öregember folyamatosan arra kényszerül, hogy téglákkal tovább építkezzen fölfelé. Ő maga szárazon marad, miközben alatta hol kisebb, hol nagyobb kockaépületek sorakoznak – életének egy-egy állomása. Egyik nap apró baleset történik, és az öregember a rég elfeledett terek felé veszi az irányt…
Szubjektíven: A japán Kunio Kato első filmjével jelentkezett a nemzetközi porondon. A 33 éves direktor animációs rövidfilmje The House of Small Cubes címmel látott napvilágot – az eredmény pedig minden képzeletet felülmúlt. Néhány hónapon belül ez a fiatal rendező már ott állt milliárdnyi tévénézővel szemben, kezében az Oscar-díjjal. Nem érdemtelenül. Alkotására valóban nehéz jelzőt találni. A csodálatos megvalósítás kellően erőteljes tartalmi mélységgel párosul, bár néha úgy éreztem nem sikerült minden lehetőséget kiaknázni, amit az alapötlet magában rejtett. Valószínűleg nem is volt cél. A motívumok közül néhány van csupán végigvezetve, a film ezzel is az egyszerűség mellett tör lándzsát, nem marad bennünk hiányérzet. A vizuális gyönyörködtetés véletlenül sem lesz öncélú, néhány jelenet pedig annyira csodálatos, hogy cserbenhagynak a szavak. Újabb bizonyítéka ez a kis rövidfilm annak, hogy előadni, tolmácsolni kell tudni egy történetet. Kíváncsian várjuk Kunio Kato úr következő remekét!
Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretnek elmerülni az emlékek birodalmában, szeretik a hangulatos, elmélkedős filmeket.
Értékelésem: 85%
Objektíven: Ahogy a városát elárasztja a víz, egy öregember folyamatosan arra kényszerül, hogy téglákkal tovább építkezzen fölfelé. Ő maga szárazon marad, miközben alatta hol kisebb, hol nagyobb kockaépületek sorakoznak – életének egy-egy állomása. Egyik nap apró baleset történik, és az öregember a rég elfeledett terek felé veszi az irányt…
Szubjektíven: A japán Kunio Kato első filmjével jelentkezett a nemzetközi porondon. A 33 éves direktor animációs rövidfilmje The House of Small Cubes címmel látott napvilágot – az eredmény pedig minden képzeletet felülmúlt. Néhány hónapon belül ez a fiatal rendező már ott állt milliárdnyi tévénézővel szemben, kezében az Oscar-díjjal. Nem érdemtelenül. Alkotására valóban nehéz jelzőt találni. A csodálatos megvalósítás kellően erőteljes tartalmi mélységgel párosul, bár néha úgy éreztem nem sikerült minden lehetőséget kiaknázni, amit az alapötlet magában rejtett. Valószínűleg nem is volt cél. A motívumok közül néhány van csupán végigvezetve, a film ezzel is az egyszerűség mellett tör lándzsát, nem marad bennünk hiányérzet. A vizuális gyönyörködtetés véletlenül sem lesz öncélú, néhány jelenet pedig annyira csodálatos, hogy cserbenhagynak a szavak. Újabb bizonyítéka ez a kis rövidfilm annak, hogy előadni, tolmácsolni kell tudni egy történetet. Kíváncsian várjuk Kunio Kato úr következő remekét!
Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretnek elmerülni az emlékek birodalmában, szeretik a hangulatos, elmélkedős filmeket.
Értékelésem: 85%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése